Községünk települései

Martonos  Martonosról az írott forrásokban először 1237-ben történik említés, a Martinus nevű kolostor kapcsán, amelyet a tatárjárás után ismét felújítottak. Egy nemesi birtok határleírása nyomán 1335-ben martonosi nemesekről esik szó, például Bekusról, Martonosi Lőrinc fiáról, később pedig Pestyéni István de Martonos-ról is. A határleírásról szóló okirat szerint Martonos Ludasegyházzal,...
Kispiacot 1935-ig a legjobb térképeken is hiába keresnénk kitűnő fekvésű helyén. A település a Telecskai domboknak - errefelé Orompartnak nevezik - az egykor nagyobb hírnévnek örvendő Körös és a Járás kietlensége által körülölelt termékeny területén található, ahol a homok a fekete földdel, a dombhátak a legelőkkel, ezek pedig a rétséggel futnak össze, s ez kicsiben egész Észak-Bácska képét...
Horgos Vajdaság legészakibb települése. Ez a környék régészeti lelőhelyekben nagyon gazdag, amiről kilenc lelőhely tanúskodik, valamint arról is, hogy lakott hely volt már a legősibb időkben is. Ezek az ásatások bizonyítják a körösi, vincsai, bodrogkeresztúri, tiszapogári kultúrák jelenlétét. A történelem során éltek itt kelták, gepidák, szkíták, hunok, avarok, kunok, majd jöttek szlávok és...
Velebit  Velebit a löszfennsík peremén fekszik, 106 méteres magaslaton, Vojvoda Zimonjić érintésével kapcsolódik a főútvonalhoz. A mai falu tervszerűen létesített, szabályos utcahálózatú település. Területén viszont ősi kultúrák, korok emlékei kerültek elő (a rézkorból, bronzkorból). Velebit az első világháború után alakult ki a betelepített lakosság lakhelyeként, amelynek származási helyére a...
A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is...
Orom Orom 1889-ben vált településsé. Kialakulásában a vasútállomás, több jelentős út kereszteződése és az általános iskola létesítése voltak döntő hatással. A vasúti megálló és állomásépület azon a helyen épült, ahol a kanizsa-csantavér-topolyai út a vasutat átszeli, és ezáltal a településmag is létre jöhetett. Az iskolaépületen kívül hamarosan malmok, bolt, kocsma is megépült. Földterületeket...
A mai Oromhegyes területe már az őskorban lakott hely volt, amit a csiszolt kőkorszaki leletek is bizonyítanak, amelyek az általános iskola építésekor kerültek elő. Az első, középkori településre vonatkozó okirat 1271-ből származik, vagyis Fel-Adrianra, Felső-Adorjánra vonatkoztatható, amely már kolostorokkal is rendelkezett. Ezek alapján vélekedett úgy Dudás Gyula, jeles történészünk, hogy ez a...
Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település. Első névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből állt: Felső- és Alsó-Adorjánból. Később, 1271-ben újra okleveles említés történik róla, majd 1331-ben határát is részletesen leírták. Már...

Turizmus
Fő tér 1., Magyarkanizsa
Tel/Fax: 024/873-249, 024/875-166 lokal 230
Üzenet küldése